2008. október 19., vasárnap

Napló 2. - és miért?

Most egy kicsit megint besokalltam..
Nem is csoda. Él a lakásban egy gonosztevő ördög. A nehéz gyerek korom után, meg a mostani nehézségekhez jól kifogtam.. de miért? Miért bűn ha valaki vágyik egy társra? Csak éppen nem tudja kifogni a megfelelőt.
Engem mindig b@szogattak az iskolába ovódába, a származásomtól kedve, mindenért. Mindig egyedül voltam.. a rokonok sem nagyon törődtek velünk, velem.. olyan mintha nem is volna rokonom. De velem még a szüleim sem törődtek. Nem dobtak el maguktól ugyan, de nem törődtek velem.. nem kaptam szeretetet, nem vittek sehová. szinte a lakásban bezárva nőttem fel. Nem ismerem az országot, és egy csomó mindennel levagyok maradva.. az említett óvodában, iskolában, majdnem minden napos volt, hogy megvertek. Aztán amikor nagyobb lettem, szerelmi csalódások sorozata következett. Nem kellettem senkinek. De én olyan ronda volnék? Vagy mi? Én nem látom magam rondának.. ezért is megkaptam persze a magamét az osztályban. Szerencsére itt gimiben, nem baszogatnak.. itt egész egyszerűen nem törődnek velem.. de nem is baj, mert úgy is a hülyeség ömlik a fejükből. Csak néha annyira unatkozom.. főleg ha nem cipelem magammal a MacBookot, hogy elüssem a szünetet, vagy ha hamarabb végzek a vizsgával, és több mint félórát kell várni a következőre.. olyankor elüldögélek valahol, ásítozok.. hát mit tudnék csinálni? A tananyagot átnézni sincs olyankor erőm..
Hát ezért! Ezért csinálom ezt a blogot, mert egyedül vagyok, és Szeretném ha Szeretnének..


Szeretném ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog őse,


Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,


Észak fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De jaj, nem tudok, így maradni,


Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden : önkínzás, ének:


Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
S lennék valakié.
(Ady Endre: 1909)

Ezért kezdem el zenélni, hogy az eltiport önbecsülésemet összekolduljam.. hogy felfigyeljenek rám... hogy ne legyek olyan egyedül.. hogy elbírjam viselni a világ terheit, ami érzékeny lelkemet nyomja..
A sok hangszer, amivel igyekszem magam körül venni, egy kicsit elveszi ezt az egyedüllétet..
Ja, meg említettem egy gonosz ördögöt. Ez az "élettársam". Nekem már totálisan elegem van belőle! Minden nap baszogat, és apámat is kizsákmányolta, miközben itthon kezd minden tönkremenni..
Annyi dolgom volna, és kézzel kell mosnom a kádba, mert rossz a mosógép. A mosogató is elromlott.. a mosdóba kell mosogatnom stb.. szal vannak ilyen nehézségek.. a pénz ami kölcsön, az a megélhetésre kell..



És ma is megkaptam a magamét.. Ki kellett most írnom magamból a dolgokat, mielőtt felrobbanok.



Arról nem is beszélve, hogy gyakorolnom kell.. trombitálnom kell.. a tanár várja már hogy teljesítsek valami 100%-osat. Mivel ő új, nem hallotta még milyen vagyok 100%-osan. És? Mikor? Ideje volna már.. de.. semmi erőm... semmi..
Megszabadulni? Semmitől nem tudok ami negatív.. olyan nehéz.. nehéz..
Igen.. nyugalom volna jó.. egy kis nyugalom szeretettel.. ez úgy tűnik lehetetlen.. lehetetlen..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése