Anyagi gondolatok

Azon töprengtem ma reggel, hogy mennyire szar csórónak lenni.. - persze ezt a legtöbben tudjuk.. De minél idősebb vagyok, azon kapom magam, hogy annál többek az igényeim, a pénz meg egyre kevesebb.. A csóróságba fogok beleőrülni?? Nagyon lehangoló, hogy az ember éjjelét, nappalát a zenére akarná szentelni, de nem tudja, mert takarít, főz, mos, stb.. ahelyett, hogy egy cseléd csinálná meg helyette.. a másik a hiányzó hangszerek.. ha mindenem meglenne és mindegyikhez egy külön tanár, akkor sokkal jobban haladnék.. és jobbak lennének az esélyeim, hogy 9 év múlva világsztár legyek..

És én nő vagyok! Na, ez azt jelenti, hogy itt nem csak erről van szó! Egy olyan nő vagyok, akit megaláztak régen az osztálytársai.. és így nem szimplán ruhákat akar venni, hanem drága elegáns gazdagságot sugárzó ruhát, ami márkás és feszítős. Ékszereket is szeretne.. de ami a legfontosabb, hogy a haját rendbe tegye. tudniillik, olyan göndör, hogy ha kiengedem, akkor össze-vissza áll! Mint akit megrázott a 220.. ezzel cukkoltak is rendesen és azóta is motoszkálnak bennem ezek a gúnyos megjegyzések.. sok-sok fodrásztól, mester fodrásztól kértem véleményt, és segítséget emailon.. mindegyik mást mondott.. tudniillik, én sima, de mindenesetre LELÓGÓ hajat akarok, és nem olyat mint egy torzonborznak!!! Iszonyatos! Legszívesebben kitépném az egészet a fejemből!!! Na, és mennyibe is kerülne, hogy normális fejet csináljanak nekem?? Hát olyan 100e körül.. és még nem biztos, hogy a hajtípusom elviseli.. de ha meg igen, akkor is 2-3 havonta igazíttatni kell, az meg 30e pénz.. 

Kellene nekem egy gazdag pasas, aki eltartana és minden igényemet kiszolgálná.. de hogyan? Olyan ronda vagyok, hogy még egy csórónak sem kellek..

És csak telik-múlik az idő, még mindig egy helyben mocorgok.. még mindig körülvesznek az idegesítő szomszédok, ahelyett, hogy volna egy házam egy csendes természetes környéken, aminek van egy jó tágas pincéje, és ott kedvemre zenélhetnék..  sőt egy kastély volna a legjobb, csak azért mert azzal jobban megvolnék elégedve, és az igényeim maximálisan ki
volnának elégítve! 

Most úgy haljak meg, hogy nem sikerült a céljaimat megvalósítani? Akkor tényleg? Mi értelme az életemnek? Az hogy mindenki alázzon? Ezt azért nem hagyom olyan könnyen!!!

Perkáljad öcsike.. ;-)

Egy hónapig kellett várnom tetves 4000 forintra amiért megdolgoztam.. de rendesen, mert nem akarták kifizetni! És egy csomót kellett utána járni, futni.. tegnap végre megkaptam, de nem nagyon tudok vele mit kezdeni, mert az égvilágon semmit nem tudok belőle megvenni, amit most sürgősen muszáj volna.. pl. ott van egy 16e ft-os csekk, amivel tartozom hónapok óta, és mindenféle végrehajtásokkal fenyegetnek már.. :P De én azokat a kis hangszereket biztonságba fogom helyezni valakinél, és akkor mondhatom, hogy nekem nincs semmim, amit odaadhatnék.. mástól elvenni meg igazán törvénytelen dolog!

És még Maximolt sem tudok venni belőle, mert az is 7e.. szal, csak van, de minek? És amennyit kellett utána futkosni, nahát! Megérte?? - szól a kérdés..