Mégiscsak

Mésigcsak írnom kell.. hiszen nincs kihez forulnom.. Úgyérzem magam, mint akit kidobtak és nem kellek senkinek.. Az az érzésem, hogy az életem történelme megismétli magát.. egy darabig nyugalom volt az iskolában, de most megint kezdődik.. megint szórakoznak rajtam, ahelyett, hogy békén hagynának magamba.. aztán itthon sem rózsás a helyzet.. itt is folyamatosan baszogatva vagyok.. Nem maradt más számomra, mint az internet, a hangszerek, és a papagájok.. Én egy kiközösített ember vagyok.. nem kellek senkinek, és nem foglalkozik velem senki..

Azt tudnám, hogy így hogy leszek sztár.. mert hát önmagában az önmarcangoló gyakorlás nem elég.. Ki fog szeretni, ha már kigyakoroltam magam? - szerintem senki nem lesz rám kíváncsi..

Lesz e egyáltalán olyan zenekar, aki kíváncsi lesz a szerzeményeimre, és magához fogad, mint zenészt? - most kételkedhetnékem van..