Hát elég durva lett ez a vasárnap. Mondjuk ez már hosszú évek óta nagyon durva nap. Csak ugye most reggel felkeltem, hogy elinduljak Pestre Balatonöszödről. Aztán aludtam 2 órát, és már mentem is az iskolába nagytakarítani. Tudtam hogy reggelig fog tartani ez a nap (addig is tartott, 5-ig) merthogy utána a rendelőbe mentem nagytakarítani. Semmim nem kívánja már ezt a gyötrést ami ezzel jár, már sírtam megint munka közben. Ez egyenesen kínzás, és próbálok agyalni, hogy hogyan tudok még szakma nélkül elhelyezkedni valamiben, ami nem ez, nyugalmam van és viszonylag pénzem is, addig amíg szakmát nem szerzek. Az ellenségemnek nem kínvánom ezt a 14 éves megfeszített rabszolgamunkát. Én nem véletlenül nem jártam soha sehová, mert minden erőmet tartalékolni kellett, s most így megszívtam, még ha jó is volt együtt a barátnőmmel a nyugalmas csendben. Pedig ugye a zene mellett a fotózás is érdekel s ez is sajnos pénz és időigényes dolog...
De egy biztos. Nem akarok már ennyit állni, ilyen 15 órákat, kilómétereket járni a 4 fal között, és a testemet gyötörni a non-stop takarítással! 💔 Jaj nagyon sokszor gondoltam arra hogy kurvának állok, legalább csak rövid időre. Annak amúgy is jobban kellenék, mint tisztességes nőnek a nem létező tisztességes férfi számára, ako támogatna, segítene. Csak azért tudom, mert jöttek ajánlatok már. Biztosan jobban egyről a kettőre jutnék, mint ezzel a gyötrő munkával, amit tényleg nem bírok már. Vannak is városi legendák,hogy egyetemista csajok, bizony így fizetik a tandíjat.
Minden porcikám fáj, és tényleg nem kívánja már a szervezetem a fizikai munkát. Csak imádkozom, hogy hadd lehessen nekem is szabadságom, mint minden normális embernek. Fizetett, valódi vakáció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése